A(A Szeretet 1996 márciusi számából.)
Mérföldkövek
120 éve merítkezett be Tóth Mihály
Tóth Mihály a 100 holdas hajdúnemes gazda,1836.
szeptember 22-én született Nagyszalontán. Magas termete
miatt Nagy Tóth Mihálynak is nevezték. 1861-ben kötött
házasságot Tatár Szilágyi Sárával.
Tóth Mihály korán kapcsolatba került a Lajos
János házánál alakult gyülekezettel, s
annak alapító tagjai között tért meg 1.
1876. május 6-án meritkezett be feleségével
együtt Meyer Henrik által. Lelkiszolgálatait a nagyszalontai
gyülekezetben kezdte el. 1877. november 11-én Meyer Henrik
és Fritz Oncken diakónussá, majd négy év
múlva, 1881. június 6-án vénné avatták
Kornya Mihállyal együtt2. Úttörö
körzeti lelki munkásságának elsö idöszakában,
1893-1903 között 179-szer tartott bemerítést. Körzete
a következö hét megyére terjedt ki: Arad, Bihar;
Békés, Csanád, Csongrád, Temes és Krassó-szörény.
83 éves koráig körzeti prédikátorként
munkálkodott. Lelki munkásságának egész
ideje alatt, mintegy: 6000 lelket merítet be. 1893-1918 között
a Szabad Baptista Szövetség elnökségében
töltött be döntö szerepet. Csak 83 éves korában
vonult vissza körzeti elöljáróságából.
Ez idötöl kezdve még sokáig végzett szolgálatot
a helyi gyülekezetben, Nagyszalontán. 1931-ben Erdélyben
és Magyarországon mintegy 40000 bemerített tagja volt
annak a közösségnek, amelyet 1875-ben alapítottak
Nagyszalontán.
95 éves korában, 1931. május 1-én hivta
haza az Úr megvénhedett, elfáradt szolgáját3.
Az alábbiakban közöljük a nagyszalontai származású
Körösi István leírását Tóth
Mihályról:
"Tóth Mihály szelid természeténél
fogva nem tudta magát úgy kibeszélni a községi
elöljárok elött, mint Kornya Mihály, pedig sok
esetben volt bezárva a hitterjesztésért. Ilyenkor
gyalogosan kísérték haza, messze fekvö helyekröl
is. Akíséröket minden községben felváltották,
de neki ki kellett bírnia az útat hazáig.
Egy helyen az istentisztelet végzése közben fogták
el a csendörök, és bekísérték a községházára.
Elhelyezték egy istállóban, ahova egy hamis bika volt
bezárva. Ha a megdühödött állat megöli,
ki tehet róla? De Tóth Mihály hit az Istenében,
mint Dániel, és az Úr megszabadította.
A községek népe nem tudta, hogy miért kisérik
a csendörök, ezért vén betyárnak nevezték.
Egyszer nyolcvan kilométerröl toloncolták haza Szalontára,
mint egy gonosztevöt. Mikor háromnapi gyaloglás után
a kisérö csendörök átadták a hosszas
gyaloglástól összetört, porlepte, gazdag polgárt,
a szolgabíró így szólt hozzá: "Ugyan,
ugyan Tóth Mihály uram, már én szégyenlem,
hogy egy ilyen tisztes polgárt igy toloncolnak a városunkba
vissza, de ugye most megígéri, hogy nem fog többet ilyen
ügyben kimenni a városból sehova?" Mire Tóth
Mihály igy válaszolt: "Szolgabíró úr
kérem, amig nem kapok meghívást, vagy egy kérö
levelet, addig nem, de akkor azonnal megyek."
Áldásos munkálkodását hetvenöt
gyülekezet ismerte el, ezeket még nyolcvanéves korában
is úgy látogatta, mint a gyülekezet pásztora.
Ha bemerítés volt azt is elvégezte, minden fáradság
nélkül. Csak a szabadban, a folyóvizekben, szerette
a bemerítéseket végrehajtani. Gyülekezeti látogatásokat
még 92 éves korában is tett: Hófehér
haja szine világitott. Fáradhatatlan munkásságát
magas kora miat kellett abbahagynia, és 95 éves korában
befejezte imádságos életét Nagyszalontán,
1931.május 1-én, abban a házban, ahol született.
Mint közismert és tiszteletben tartott polgárt, a gyülekezet
és a város nagy részvétele mellett helyezték
porhüvelyét a sírba. Lelke az örök ifjuság
hazájába költözött Urához, Akinek öszinte
szívvel szolgált." 4
JEGYZETEK:
1 Vass Sándor: A Nagyszalontai Baptista Gyülekezet
Emlékkönyve.
2 Kirner A. Bertalan: Kornya Krónika.
3 Kiss László: Tóth Mihály életrajza,
Kézírat. Nagyszalonta.
4 Körösi István: Az úttörök.
Elbeszélések a Nagyszalontai Baptista Gyülekezet keletkezéséröl.
Múlt Jelen Jövö.
Kiss László
|