A(A Szeretet 1996 márciusi számából.)

Mérföldkövek

120 éve merítkezett be Tóth Mihály

Tóth Mihály a 100 holdas hajdúnemes gazda,1836. szeptember 22-én született Nagyszalontán. Magas termete miatt Nagy Tóth Mihálynak is nevezték. 1861-ben kötött házasságot Tatár Szilágyi Sárával. Tóth Mihály korán kapcsolatba került a Lajos János házánál alakult gyülekezettel, s annak alapító tagjai között tért meg ¹. 1876. május 6-án meritkezett be feleségével együtt Meyer Henrik által. Lelkiszolgálatait a nagyszalontai gyülekezetben kezdte el. 1877. november 11-én Meyer Henrik és Fritz Oncken diakónussá, majd négy év múlva, 1881. június 6-án vénné avatták Kornya Mihállyal együtt². Úttörö körzeti lelki munkásságának elsö idöszakában, 1893-1903 között 179-szer tartott bemerítést. Körzete a következö hét megyére terjedt ki: Arad, Bihar; Békés, Csanád, Csongrád, Temes és Krassó-szörény. 83 éves koráig körzeti prédikátorként munkálkodott. Lelki munkásságának egész ideje alatt, mintegy: 6000 lelket merítet be. 1893-1918 között a Szabad Baptista Szövetség elnökségében töltött be döntö szerepet. Csak 83 éves korában vonult vissza körzeti elöljáróságából. Ez idötöl kezdve még sokáig végzett szolgálatot a helyi gyülekezetben, Nagyszalontán. 1931-ben Erdélyben és Magyarországon mintegy 40000 bemerített tagja volt annak a közösségnek, amelyet 1875-ben alapítottak Nagyszalontán.

95 éves korában, 1931. május 1-én hivta haza az Úr megvénhedett, elfáradt szolgáját³.

Az alábbiakban közöljük a nagyszalontai származású Körösi István leírását Tóth Mihályról:

"Tóth Mihály szelid természeténél fogva nem tudta magát úgy kibeszélni a községi elöljárok elött, mint Kornya Mihály, pedig sok esetben volt bezárva a hitterjesztésért. Ilyenkor gyalogosan kísérték haza, messze fekvö helyekröl is. Akíséröket minden községben felváltották, de neki ki kellett bírnia az útat hazáig.

Egy helyen az istentisztelet végzése közben fogták el a csendörök, és bekísérték a községházára. Elhelyezték egy istállóban, ahova egy hamis bika volt bezárva. Ha a megdühödött állat megöli, ki tehet róla? De Tóth Mihály hit az Istenében, mint Dániel, és az Úr megszabadította.

A községek népe nem tudta, hogy miért kisérik a csendörök, ezért vén betyárnak nevezték. Egyszer nyolcvan kilométerröl toloncolták haza Szalontára, mint egy gonosztevöt. Mikor háromnapi gyaloglás után a kisérö csendörök átadták a hosszas gyaloglástól összetört, porlepte, gazdag polgárt, a szolgabíró így szólt hozzá: "Ugyan, ugyan Tóth Mihály uram, már én szégyenlem, hogy egy ilyen tisztes polgárt igy toloncolnak a városunkba vissza, de ugye most megígéri, hogy nem fog többet ilyen ügyben kimenni a városból sehova?" Mire Tóth Mihály igy válaszolt: "Szolgabíró úr kérem, amig nem kapok meghívást, vagy egy kérö levelet, addig nem, de akkor azonnal megyek."

Áldásos munkálkodását hetvenöt gyülekezet ismerte el, ezeket még nyolcvanéves korában is úgy látogatta, mint a gyülekezet pásztora. Ha bemerítés volt azt is elvégezte, minden fáradság nélkül. Csak a szabadban, a folyóvizekben, szerette a bemerítéseket végrehajtani. Gyülekezeti látogatásokat még 92 éves korában is tett: Hófehér haja szine világitott. Fáradhatatlan munkásságát magas kora miat kellett abbahagynia, és 95 éves korában befejezte imádságos életét Nagyszalontán, 1931.május 1-én, abban a házban, ahol született. Mint közismert és tiszteletben tartott polgárt, a gyülekezet és a város nagy részvétele mellett helyezték porhüvelyét a sírba. Lelke az örök ifjuság hazájába költözött Urához, Akinek öszinte szívvel szolgált." ⁴

JEGYZETEK:

¹ Vass Sándor: A Nagyszalontai Baptista Gyülekezet Emlékkönyve.
² Kirner A. Bertalan: Kornya Krónika.
³ Kiss László: Tóth Mihály életrajza, Kézírat. Nagyszalonta.
⁴ Körösi István: Az úttörök. Elbeszélések a Nagyszalontai Baptista Gyülekezet keletkezéséröl. Múlt Jelen Jövö.

Kiss László

© 2020 baptista.hu