1. TANÍTÁS
TÉNYLEG VAN ÉRTELME HINNI?
Füzérradvány, 2005. július 11 -17

Alapige: Dániel könyve 3, 13-31 Aranymondás: Ézsaiás könyve 41,10a

Figyelemfelkeltés:

A messzi Ázsiában történt. Sao Szen, a kis kínai kislány, torkát sírás fojtogatta. El kellet hagynia barátait és a missziós iskolát. Ebben az iskolában ismerte meg és szerette meg az Úr Jézust! Szülei hozták a rossz hírt. Találtak neki családot, ahol dolgozhat, mint szolgáló. „Gyere! Még ma oda kell érnünk a családhoz. Sietnünk kell!” - mondták neki. Sao bánatosan mondat a misszionáriusnak: „Egyedül leszek keresztyén abban a faluban.” „Nem leszel egyedül, hiszen tudod, az Úr Jézus mindig veled lesz!” Sao Szen arca felderült és csillogó szemekkel indult el Új élete felé. A kínai család, ahol Sao szolgált, bálványokat imádott. Hívták Saot is, de Ő elmondta, nem tehet ilyet, mert Isten előtt a bálványimádás bűn. Beszélt a Megváltóról is, aki azért halt meg értünk, hogy örök életünk legyen. Sao másoknak is beszélt az Úr Jézusról. Az emberek gyűlölték Saot. Kinevették, gúnyolták, gyakran meg is verték. Magányos volt. Újból és újból elolvasta az ígéretet a Bibliából, ez adott neki erőt.
Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened!
Ézsaiás könyve 41
‚10a
Tudta, hogy Isten szereti és mindent őreá bízott. Egy napon Sao falujából két férfi ment el a misszionáriushoz. Kérték, küldjön embereket hozzájuk, akik beszélnek nekik a Bibliáról. A misszionárius nem értette, minek köszönhető ez a változás. A jövevények megmagyarázták neki. „Sao mindig vidám és jókedvű. Sőt még akkor is békés maradt, amikor bántották. Szeretnénk, ha a faluban minden lány ilyen lenne!” Látjátok milyen nagy hatása van egy Istent szerető gyermeknek? Ti is lehettek ilyen nagy hatással környezetetekre!

Most hallgassatok mg egy igaz történetet a Bibliából.

Babilon egész tartományában minden úton özönlött a tömeg Dúra völgyébe, ami Babilon városában van. Izgatottak voltak az emberek. Néhány hete az a hír járta az országot, hogy Nebukadneccar király egy hatalmas arany bálványszobrot állíttatott, ami 90 méter magas. Izgatottságuk fokozódott, mert tudták, hogy ott sok magas rangú emberrel fognak találkozni. Amikor mindenki összegyűlt, a hírnök kihirdette a király parancsát: Megparancsoljuk nektek, különböző nyelvű népek és nemzetek, hogy amint meghalljátok a kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda és mindenféle hangszer hangját, boruljatok le, és hódoljatok az aranyszobor előtt, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott!
Ha pedig valaki nem borul le, és nem hódol előtte, azt azon nyomban bedobják az izzó tüzes kemencébe! (Dán 3,4-6)

Felharsant a zene! Micsoda hatalmas zenekar volt! Abban a pillanatban az egész hatalmas tömeg térdre esett és imádta az aranybálványt.
Vajon minden ember leborult a bálvány előtt? Nem, nem mindenki. Dániel barátai nem borultak le. Az ő nevük pedig: Sadrak, Mésak és Abédnegó. Ők a kínai kislányhoz hasonlóan hűek maradtak Istenhez, aki megparancsolta nekik, hogy semmiféle bálványt nem imádhatnak. Voltak káldeus férfiak, akik nem szerették a zsidókat, ezért beárulták a három fiatalembert a király előtt. Valószínű irigység is szólt belőlük, ugyanis ezek a becsü1etes zsidó ifjak már hivatali feladatokat láttak el.
Vannak itt férfiak Sadrak, Mésak ésAbédnegó,akiketBabilon városába állítotál szogá1atba, ezek a férfiak semmibe vesznek tége, ó
király. Nem tisztelik isteneidet, és nem hódolnak az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál. Ekkor Nebukadneccar haragra gerjedve megparancsolta, hogy vezessék elő Sadrakot, Mésakot és Abednegót. Oda is vezették ezeket a férfiakat a király elé. (Dán 3, 12)
Nebukadneccar nagy haragra gerjedt. Ezt kérdezte tőlük: Sadrak, Mésak és Abédnegó! Igaz-e, hogy ti nem tisztelitek isteneimet és nem hódoltok az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattam? Készek vagytok-e most, ha meghalljátok a kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda és mindenféle hangszer hangját, leborulni és hódolni a szobor előtt, amelyet csináltattam? Mert ha nem hódoltok, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe. És van-e olyan Isten,
aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket?
Sadrak, Mésak és Abédnegó így válaszolt a királynak:
Ó Nebukadneccar! Nem szükséges, hogy erre bármit is feleljünk.
Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani
az izzó tüzes kemencéből,
és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál! (Dán 3, 14-18)

A három zsidó ifjú, otthonától távol kitartott az egyedüli Isten mellett! Vallást tettek Istenről akkor, amikor mindenki más a királynak, Nebukadneccárnak engedelmeskedett! Nebukadneccart ez nagyon feldühítette és megparancsolta, hogy a kemencét hétszerte jobban fűtsék be. Azután erős emberek kötözzék meg Sadrakot, Mésakot és Abédnegót. Amikor a kemence ajtaját kinyitották, lángok csaptak ki belőle, amik halálra égették a király embereit. Mi történt ezután? Hangos kiáltozás hangzott a körülvevő tömeghól. mert a 3 ifjú nem gyulladt meg. A lángok nem volt hatalmuk felettük. Sőt! Nehukadneccar király megdöbbent: Nem három férfit dobtak megkötözve a tűzbe? Azok így válaszoltak
a királynak: Valóban úgy van, ó király!
Ő azonban így szólt: Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak
látszik, mint valami isten.
Ekkor Nebukadneccar
királ odament az izzó tüzes kemence
ajtajához, és így szólt: Sadrak, Mésak és Abédnegó, szolgái a felséges Istennek! Jertek ki, jöjjetek ide! És kijött Sadrak, Mésak és Abédnegó a
tűzből. (Dán 3, 24-26)

Amikor pedig kijöttek a tűzből, mindenki köréjük gyűlt, hogy láthassák őket. Semmit sem ártott nekik a tűz. Egy hajuk szála sem perzselődött meg, sőt még a füst szaga sem járta át őket. Nebukadneccar király ekkor dicsőíteni kezdte Istent, de nem úgy mint Saját Istenét. Isten mindenkinek segít. Az a fontos, hogy mi kitartsunk az Ő igéje mellett. Ez akkor sikerülhet, ha az Úr Jézust személyes megváltónknak fogadjuk el. Mindannyiunknak döntenünk kell: vagy elfogadjuk Őt vagy nem. De ne felejtsétek el, hogy ez alapján került valaki a mennybe vagy a pokolba. Ha valaki szereti Istent, akkor semmitől sem kell félnie, hiszen Ő ezt ígérte nekünk:
Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Ézsaiás könyve 41,l0a

 

Füzérradvány 2005.
VALASZÚTON
Mennyit vagyok hajlandó
megtermi?
Zákeus története Lukács 19:1-10.
Út keresés Jézushoz, még a lenézés árán is.
Aranymondás:
Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok /Jakab 4:8.1
Talán már rájöttetek, hogy mi a heti leckénk főcíme:
VÁLASZUTON. Mit jelent a szó?
Az első leckében a három ifjúnak választani kellett, vagy imádják az arany szobrot, vagy bedobják őket a tüzes kemencébe. A három ifjú hitt Istenben és nem imádták a szobrot. A jó Isten megmentette őket.
Van értelme hinni? Igen, mert Isten örök életet ad nekünk, az Úr Jézus által, aki meghalt helyettünk és álla a mennyben élhetünk örökké.
A második leckében Naamánnak kellett választani. Vagy megfürdik a Jordán folyóban, vagy haza megy és bélpoklos marad. Hallgatott Elizeus próféta szavára és szolgái rábeszélésére megmártózott hétszer a Jordánban és megtisztult.
De válaszút elé került Géházi is. O sok csodát látott amit Elizeus próféta tett Isten segítsége által. Hűséges szolga volt, de elkápráztatta az ezüst, a gazdagság és nem tudott ellenállni. Bűt bűnre halmozott: lopott, hazudott. Jól indult, rosszul végezte. Bélpoklos lett.
Mai történetünkben az Úr Jézus Jeruzsálembe ment. Jerikó városán keresztül vezetett az ú. Jerikó gazdag, szép város volt. Ezenkívül határállomás. Itt kellett a vámot megfizetni azoknak akik Jeruzsálembe árút vittek eladni.
Lakott itt egy nagyon gazdag zsidó ember, akit én így tudok elképzelni. Ült a szobájában az asztal előtt és számolt: 100, 200, 500, 1,000, jaj de jó napom volt ma megint. Érdemes volt a vámot egy kicsit megemelnem, máris jobban jártam. Több lett a pénzem, a kereskedőknek pedig úgysem számít. Ez az ember volt a fővámszedő. Talán valaki tudja, hogy hívták? Zákeus.
Gazdagságát nem sok munkával, hanem csalással, lopással szerezte. Több vámot szedet be, mint ami elő volt írva. Az emberek megvetették, nem szerették. Talán ez a megvetettség, szeretetlenség ösztönözte arra, hogy még jobban becsapja az embereket.
Hiába volt gazdag, nem volt boldog. Megvolt mindene, mégis hiányérzete volt. Valami hiányzott. Nem tudott igazán örülni semminek.
Mikor meghallotta, hogy Jézus áthalad Jerikón, mindenképpen látni akarta. Biztos már sokat hallott Jézusról. Hallotta, hogy milyen sok csodát tett: például betegeket gyógyított, megnyitotta a vak szemét, halottat is feltámasztott. Azt is hallotta, hogy Jézus szereti a bűnös embereket, sőt egy vámszedőt is elhívott, hogy legyen a tanítványa. Nagyon kíváncsi volt ki ez a Jézus. Jézust szinte mindig tömeg vette körül. Zákeus hallotta a tömeg mormolását, már látta is őket, de Jézust nem látta. Ő kicsi, alacsony ember volt. Hiába igyekezett Jézust látni, a tömegtől nem láthatta. Egy pillanatra megállt, gondolkozott, hogy mit csináljon. Akkora vágy volt a szívében, hogy Jézust meglássa, hogy Ő a fővámszedő a díszes ruhájában elkezdett futni. Képzeljétek el az út szélén emberek álltak, az ablakokban kikönyököltek az emberek, gyerekek és biztos rögtön észrevették a fővámszedőt, ahogy fut. Talán kinevették, kigúnyolták, átkiáltottak egymásnak: nézd a fővámszedőt! Ők nem tudták, hová siet ennyire Zákeus. Senkivel sem törődött, látni akarta Jézust. Az Út mellett volt egy vadfügefa, amire könnyen fel lehetett mászni. Zákeus itt megállt, felmászott a fára. A fák levelei eltakarták. Már az emberek sem törődtek vele, mert közeledett a tömeg, aki Jézust kísérte. Zákeus megnyugodott, kipihenhette a futást, és megláthatta Jézust, mert ott haladt el a vadfüge alatt. Zákeus boldog volt, talán életében először érezte ezt az örömöt. Ekkor jött a legnagyobb meglepetés. Jézus megállt a fa alatt, felnézett a fára és azt mondta: „Zákeus szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom!” 5. v. Jézus név szerint ismerte Zákeust. Látta a benne lévő vágyat: látni akarta Jézust. Jézus téged is ismer, még a nevedet is tudja. Neked is mondja ma, hozzád akarok betérni. Van-e benned vágy, találkozni Jézussal. Ó csak oda megy, ahová hívják. Hívd te is Őt, hogy legyen a megváltód. Zákeus tudta, hogy ő bűnös ember, ezért nem mert találkozni Jézussal. Hiába gúnyolták ki, ő mindenáron látni akarta Őt. Ezt a vágyat jutalmazta meg Jézus. Amikor Jézus szólt hozzá, gyorsan lement a fáról, és örömmel befogadta Őt.
A tömeg akik követték Jézust, és a városlakók, zúgolódtak, morogtak, hogy Jézus egy bűnös ember házába megy be. Hisz a fővámszedőt mindenki ismerte. Jézus tudott meglepetést csinálni az embereknek, de arra nem gondoltak, hogy Zákeus is tud meglepetést csinálni. Oda állt Jézus elé és azt mondta: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom.” 8.v/a. Volt meglepetés. Zákeusnak nagyon sok vagyona volt. Az emberek talán egymástól kérdezgették: Mi ez? Egy gazdag vámszedő találkozik Jézussal, és vagyona felét a szegényeknek adja. És Zákeus még folytatja: „. . . és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki.” 8. v/b. Az emberek, egyik ámulatból a másikba estek. Ilyen még nem volt. Elvett egyet és négyet ad helyette. Ez valóban csoda. Mi történt Zákeussal? Talán volt aki azt gondolta engem becsapott, most négyszeresét kapom meg. Még jól is jártam. Talán olyan is volt, aki Úgy gondolta, szegény Zákeus… valami baja lett. Ilyet nem tesz egy ép eszű ember. Míg az emberek egyik ámulatból a másikba estek, Zákeus sugárzott az örömtől és boldogságtól.
Aki elfogadja az Úr Jézust, annak cselekedetein és a szavain is meglátszik az öröm, boldogság. Akik elfogadtátok már az Úr Jézust, van bennetek akkora Öröm mint Zákeusban volt. Ha nincs, kérjétek az Úr Jézust, hogy adjon az Ő öröméből és szeretetéből. Ha pedig még nem fogadtad cl az Ur Jézust, kérd, hogy bocsássa meg bűneidet, és legyen a te Megváltód.
Az Úr Jézus azt mondta Zákeusnak: „Ma lett üdvössége ennek a háznak.. .“9.v/a. Ez a legnagyobb ajándék. Ezt az Ajándékot Zákeus többre becsülte, értékelte, mint a vagyonát.
Úgy gondolom, Zákeus ezután már nem csalt, nem lopott, nem csapott be senkit.
Aki elfogadta az Ur Jézust nem akar bűnt elkövetni, hanem engedelmeskedik az Ur Jéziisnak, úgy mint az a kislány akiről nemrég olvastam.
Afrikában történt. Egy hívő leány négy pénzt adott át a misszionáriusnak. Ez az Ön pénze - mondta -. Tévedsz mondta a misszionárius. Nekem nem tartozol semmivel. De igen mondta a kislány, megmondom önnek hogyan. Ön egy pénzt igért az én osztályomban annak, aki a legjobb dolgozatot Írja. Én megírattam a dolgozatot és úgy adtam be mint a sajátomat. Én nyertem meg a pénzjutalmat.
Tegnap ön a templomban Zákeus történetéről prédikált aki azt mondta: „Ha valakitől igazságtalanul elvettem valamit, négyszeresét adom vissza.” Én egy pénzt vettem át öntől és most négyet adok vissza.
Ez a kislány igazán hívő keresztyén volt, az Úr Jézus tetszésére akart élni. Azt tette ami kedves az LJr Jézusnak.
Zákeus történetéből te mit tanultál?
Mi a heti leckénk főcíme? Válaszúton.

A harmadik történetben Zákeus nem törődött azzal hogy kinevették, kicsúfolták. O választott: látni akarta Jézust. Nem csak látta, de találkozott is Vele. „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” 10. V.
Téged is keres az Úr Jézus. Fogadd el Őt.
Ha szeretnél még többet megtudni a történetről, vagy az Ur Jézusról szeretnél többet tudni, tanítás után megkereshetsz engem, vagy valamelyik felnőttet, akivel bizalmasan tudsz beszélgetni.

 

SEMMI SEM VÉLETLEN!
4. tanítás

 

SEMMI SEM VÉLETLEN!
Igehely:
János ev. 4:1-42.
Központi igazság: Jézusban olyan forrásra találhatunk, amely kielégítheti lelkünk minden szomjúságát. Isten terve az, hogy elnyerjük Jézus által kegyelmi ajándékát, az örök életet.
Evangéliumi üzenet: valóban Jézus Krisztus a világ üdvözítője.
Figyelemfelkeltés:
Egy lelkipásztor meghívást kapott egy külföldi gyülekezetbe, hogy tartson előadást, igehirdetés-sorozatot. Már nagyon kellett sietnie a készülődéssel, mivel késésben volt. Gyorsan összeszedte az utolsó fontos holmikat. és már szaladt is az ajtóhoz, hogy le ne késse a repülőt. Épp bezárta a bejárati ajtót, amikor meghallotta, hogy csörög a telefonja odabent. Visszaszaladt hát, hogy felvegye a telefont, mert azt gondolta fontos hívás lehet.
Elég hosszúra nyúlt a beszélgetés és ennek köszönhetően tényleg lekéste a repülőt. Bosszankodva ment hazafelé az úton a kocsijával és vádolta Istent, amiért így félresikerültek a dolgai, hiszen ő Istent akarta szolgálni ezzel az úttal, hát miért nem segítette Isten, hogy odaérjen a szolgálati helyére?
Miközben ezen bosszankodott, bekapcsolta az autó rádióját. Eppen a híreket mondták, és megdöbbenve hallotta, hogy néhány perccel korábban lezuhant a felszállást követően az a repülő, amivel ő maga is utazott volna. Most már megértette, miért tartotta vissza az úttól őt Isten, és őszintén hálát tudott adni a megmeneküléséért. Véletlen volt, hogy megmenekült?... Nem, Isten okkal gördített elé akadályokat.
Cunami: Azon a vidéken a tragédiát megelőző hónapokban olyan törvényt hoztak, hogy megtiltották a keresztyének vallásgyakorlását, tilos lett templomba járni, nyilvánosan beszélni Istenről, Jézus Krisztusról. Mivel a hívő emberek mégis szerették volna együtt megünnepelni a karácsonyt, Jézus születését, titokban felmentek a hegyekbe, hogy ott félrevonultan ünnepelhessenek. Es mi is történt? A szökőár szinte mindent és mindenkit elpusztított, ami/aki az alacsonyabban fekvő vidékeken volt, de a hegyekbe nem jutott fel, ott megőrizte Isten az övéit. Véletlen vagy Isten terve?...

Voltál már olyan helyzetben, esetleg kirándulás közben, amikor esetleg elfáradva, szomjasan kúthoz értetek? Ugye milyen jó volt inni a friss vízből? Biztosan tudjátok, hogy az ember szervezete jobban tűri az éhezést, mint a szomjazást. Étel nélkül tovább életben maradunk, de Víz nélkül rövid ideig tart ki a szervezetünk. VÍZ NÉLKÜL NINCS ÉLET!
Palesztinában nem voltak sivatagok, de az Ur Jézusnak és a tanítványainak sok kilométert kellett gyalogolniuk. Eközben ők is elfáradtak, megéheztek, megszomjaztak.
Történet
Mai történetünkben az Úr Jézus Júdeából Galileába indult a tanítványaival. Az útja Samárián keresztül vezetett. Térkép! Ha egy zsidó Júdeából Galileába akart eljutni, akkor nagy kerülő utat tett. Nem ment Samárián keresztül, a Jordán völgye mentén haladt, mert a zsidók és a samáriaiak gyűlölték egymást, ellenségeskedés volt közöttük.
(sok évvel ezelőtt a zsidó nép jó részét fogságba hurcolták. Az otthonmaradt zsidók pedig keveredtek az odatelepített más népekkel. Ezek leszármazottait, utódait nevezték samaritánusoknak, akiket a zsidók megvetettek. Nem érint kezetek velük, semmi kapcsolatot nem tartottak. Ezért tettek kerülőutat.)
Jézus tehát megy az említett úton, odaérnek Samária határához. Vajon merre mennek tovább: kerülő úton, vagy a megvetett területen át?...Az Ur Jézus nem a kerülő utat választotta, O nem haragudott senkire, nem vetette meg a samáriaiakat. Igy jutott el Sikár városába. Térkép! Az ige szerint erre kellett mennie, vagyis ez az Út benne volt Isten tervében. Az Ur mindig azt tette, amit Atyja kívánt. O nem csak ember, hanem Isten Fia is, tudta, hogy Samáriában valami történni fog.
A városhoz közel volt Jákób forrása, melyet fiának, Józsefnek adott. itt az Úr Jézus az úttól megfáradva megpihent, a tanítványok pedig elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. Jézus Szomjas S volt a hosszú Út miatt, de nem tudott inni, mert nem volt edénye, amivel a kötélre kötve vizet meríthetett volna. Eppen dél feléjárt az idő, vagyis a nap legmelegebb időszaka volt. Ebben az időben a nagy forróság miatt általában az utakon nem járt senki, nem jártak a forrásnál sem, csak reggel, meg este mentek a lányok, asszonyok vízért. Déltájban inkább a hűvösbe húzódott mindenki.
Valaki mégis megjelent a forrásnál. Egy Samáriából származó asszony jött vizet meríteni. Véletlen lehetett szerintetek ez a találkozás?...Biztosan nem. Jézus nem véletlenül járt éppen erre, és egyáltalán nem véletlen, hogy itt pihent meg. Oka és célja volt annak is, hogy ez az asszony épp ebben az időben jön a kúthoz, és Jézus ezt tudta. valószínűleg nem akart az asszony találkozni embertársaival, rejtegetni, szégyellni valója volt az életében, ezért kerülte a társaságot. És most számára váratlanul Jézussal találkozik.
Jézus megszólítja: „Adj innom!” A samáriai asszony meglepve ezt mondta: „Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni. mikor én samáriai vagyok? Miért lehetett ez meglepő neki?...( mert a zsidók tisztátalannak tartották a samáriaiakat, ezért nem érintkeztek velük, nem beszéltek velük, amennyire csak lehetett, elkerülték őket, teljesen elzárkóztak tőlük. Ezért is lepődött meg az asszony, hogy Jézus megszólította.) Miért állt szóba vele Jézus, ha tudta, hogy tisztátalan embernek számít?...Mert Jézus meg akarta tisztítani.
Jézus nem a magukat tisztának képzelő zsidókért jött a földre, nem azokért, akik el vannak szállva a maguk tökéletességétől, hanem azokért, akik bűnösök. Jézus egy helyen a Bibliában azt mondja: nem az egészségeseknek van szükségük az orvosra, hanem a betegeknek. Aki belátja, hogy ő beteg, bűnös, tisztátalan az élete, ahhoz tud Jézus valóban közel hajolni, és megtisztítani Őt. Jézus azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, aki elveszett. Érted és értem jött a földre, hogy megszabadítson a bűneid rabságából és Új életet, örök életet adjon. Te vajon beláttad-e már, hogy bűnben élsz? Vágyol-e arra, hogy Jézus megszabadítson? Ha igen, akkor valld meg imádságban a bűneidet, kérj bocsánatot értük, és Jézus meg fog szabadítani, örök életet ad, a bűnnek többé nem lesz hatalma feletted! Fia ezekről szeretnél többet beszélgetni, bátran fordulj valamelyik felnőtt segítőhöz itt a táborban, aki felé bizalommal vagy, és szívesen fog veled beszélgetni, igyekszünk megválaszolni a kérdéseiteket.
Térjünk most vissza a történetünkhöz! Jézus azt mondja az asszonynak:
„Ha ismernéd az Isten ajándékát és engem, te kértél volna tőlem és adtam volna neked élő vizet.” Mi az Isten ajándéka szerintetek?...János 3:16 (az Ur Jézus) Mi az az élő víz?...(a Jézus által megtisztított élet, és mindaz, ami abból fakad). Mindezt persze a samáriai asszony nem tudta, ezért ezt kérdezte: „Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély, honnan vennéd az élő vizet? Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott. sőt fiai és jószágai is?” Az asszony nem tudta, hogy Isten Fiával beszél, azt hitte egyszerű ember. Jézus így válaszolt. „Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik. de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki. soha többé meg nem szomjazik. mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.”
Milyen vízről is beszél Jézus?...ltt nem a testünket tápláló vízről van szó, hanem lelki értelemben vett tápláló, éltető vízről, ami örök életet ad annak, aki befogadja Jézust. Lehet, hogy szomjas a lelked a vigasztalásra, a boldogságra, a békességre, a szeretetre vágyik. Mindezt a Jézustól eredő éltető víz ki tudja elégíteni.

Aranymondás: Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az elei vizei ingyen! (Jelenések 22:171b)
Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék! (János ev.
7:37/ b)
A
történetünk szerint ott tartunk, hogy Jézus felajánlja az örökéletre elegendő vizet. Az asszony pedig hallva ezt, azt kérte Jézustól, hogy adjon neki olyan vizet, amitől nem fog az ígéret szerint megszomjazni, hogy többé ne kelljen ide járnia a kúthoz. Még mindig nem értette, hogy miről beszél valójában Jézus. De Jézusnak célja volt az itt lezajló történésekkel, nem háborodott fel az asszony értetlenkedésén, olyan módon próbálta felismertetni az igazságot, ami már egyértelművé tette a nő számára is. Azt kérte az asszonytól, hogy hívja oda a férjét is. A nő felelt: nincs férje. Mire Jézus válasza: „Jól mondtad, hogy férjed nincs, mert 5 férjed volt, és akivel most élsz, nem férjed. Az asszony ekkor ismerte fel, hogy prófétával beszél, mivel olyan dolgokat mondott neki, amiről hétköznapi emberként nem tudhatott volna. Jézus tudta, hogy a samáriai asszonynak nincs rendben a lelki élete. Boldogtalan. Ez az asszony bűnös, erkölcstelen életet élt, vadházasságban, élettársi viszonyban élt valakivel. 5 férje volt már, de mindegyik otthagyta rossz természete miatt. Ezért nem szerették a városbeliek, ezért kerülte ő is az embereket, ezért ment a forró déli órákban vízért a kúthoz. Nem akarta látni, hallani a városiak szeretetlen megjegyzéseit, megvetését. A saját bűnei okozták szenvedéseit, boldogtalanságát. Az Úr Jézus, mivel ő nemcsak ember, hanem Isten Fia, ismerte ennek az asszonynak az életét, minden cselekedetét. Jézus ismerte az asszonyt, bár sohasem találkoztak személyesen azelőtt.
Téged is ismer, tud rólad mindent, még a legféltettebb titkaidat is. Tudja, hogy mire van szükséged, nem véletlenekből áll az életed, hanem oka van mindannak, ami veled történik. Jézus szeretne magához közelebb vonni általuk, engedd neki!
Ezután tovább beszélget Jézus és az asszony. Hitelvi kérdésekről beszélgetnek, arról, hogy mit vár el a zsidó vallás a hívektől és mit vár valójában Isten és hogy e kettő nem mindig egyezik meg. Istenről beszélt az asszonynak, hogy milyen az igazi Isten tisztelet, imádat. Hogy Isten nem az üres, szép szavakat várja, hanem a tiszta, őszinte, átadott lelkületű emberek tiszteletét. Nem olyanokat, akiknek a szíve haraggal, világi kívánsággal van tele. Nem elég csak szájjal imádkozni, megszokásból templomba járni. At kell adnunk az életünknek, a gondolatainknak, a szívünknek, a lelkünknek az irányítását Jézusnak, így a tőle áradó élő víz új életet ad, és ezzel kell munkálkodnunk, világítanunk az emberek között.
Az asszony ekkor elmondta, hogy hallott már arról, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent. És erre Jézus felfedte, hogy O az a Messiás. Most már minden világossá vált a nő számára. Megértette, hogy Jézus nem veti meg, szereti, megbocsátja a bűneit, Új életet, örök életet ajánl neki. A samáriai asszonynak ettől kezdve megváltozott az élete, Jézus megtisztította. Igazi öröm töltötte be a szívét. Milyen régóta szomjazta a lelke a békét, a szeretetet, és ezt most Jézustól megkapta. Olyan élő vízzel töltődött fel, amit nem tudott visszatartani, szaladt és elbeszélte a városbelieknek, hogy mi történt vele. Mát nem számított, hogy mi volt azelőtt, hogy nem szerette a városbelieket, haragudott rájuk. Már csak az volt a fontos, hogy küldetése van, hogy az amit ő átélt, azt más is átélhesse és megszabadulhasson a bűneitől, megtisztulhasson, ahogyan vele is történt.
Mit éreztél, amikor megkaptad a vadi új biciklidet, számítógépedet, Új szobádat, valami olyan dolgot, amit már nagyon régóta szerettél volna megszerezni?.. Beszéltél-e róla másoknak?...Amikor valami igazán jó dolog történik velünk, öröm ér minket, akkor tele vagyunk lelkesedéssel és szinte mindenkinek mesélünk arról, ami öröm ért minket. Így volt ez a samáriai asszonnyal is: hatalmas dolog történt vele.
A városbeliek látták, hogy az asszony megváltozott, így kíváncsiak lettek, hogy ki okozhatta ezt. Elindultak tehát az asszonnyal a városból kifelé, hogy találkozzanak Jézussal.
Közben a tanítványok is megérkeztek Jézushoz, és csodálkoztak, talán kicsit fel is háborodtak, hogy egy tisztátalannal társalog az Úr, ráadásul egy asszonnyal, hiszen zsidó embernek ez illetlen dolog volt, de nem vonták felelősségre Jézust, nem szóltak semmit. Ok nem értették, nem láthatták át a helyzetet, nem tudták mi a terve mindezzel az Úrnak. Mi is így vagyunk ezzel sokszor: mi nem az Úr gondolatati szerint gondolkodunk. O már előre tudja azt, amit mi még nem, és ezért sokszor nem értjük mi miért történik, de Jézus tudja.
Miután az asszony elment étellel kínálták Jézust, de ő azt felelte: „Nekem van eledelem, amit egyem, amiről ti nem tudtok.” A tanítványok azt hitték, talán valaki hozott Jézusnak ennivalót. Szerintetek is ez történhetett?... nem. Jézus arról az eledelről beszélt, ami a lelket táplálja. El is magyarázta a tanítványoknak, hogy ha valaki Isten munkájában szorgoskodik, azt cselekszi, amit Isten vár tőle, akkor ezen keresztül a saját lelke is erősödik „táplálékhoz jut” Szerintetek hogyan lehet a lelkünket táplálni?... (Biblia, tanítások, jó tanácsok meghallgatása, szeretetet adni másoknak, így mi is nyerünk, kapunk, vigyázzunk, hogy ne süllyedjünk bele lelket romboló dolgokba, tévtanításokba, bálványimádásba, haragba, ellenségeskedésbe stb.) Jézus arról is beszélt a tanítványoknak, hogy az az ő dolguk, hogy lelkeket mentsenek, Vagyis segítsenek az embereknek megismerni Jézust az Isten Fiát és új életet nyerhessenek. Tehát feladatot bízott a tanítványokra. Tudod Jézus rám és rád is bírni akar feladatokat. Sok tehetséget, képességet adott neked Jézus, amivel segíthetsz másokon, szolgálhatod az Urat. A kérdés csak az, hogy ismered-e magadban ezeket az adottságokat, és akarod-e használni azokat mások javára, megsegítésére? (beszélni a képességeikről, azok hasznáról)
A történetünk szerint azok közül az emberek közül, akik a városból az asszony bizonyságtétele, biztatása hatására kimentek Jézushoz, sokan hittek benne. Jézus ezután még két napig közöttük volt, mert megkérték erre, és tanította őket. Amikor személyesen találkoztak vele, még többen hittek, és Új életet nyerhettek.

Befejezés
Honnan is indult a történetünk?... Úgy adódott, hogy Jézus épp arra ment, épp annál a kútnál állt meg pihenni, véletlenül éppen ez az asszony ment oda, akinek megtérésre, Új életre volt szüksége, véletlenül épp hinni tudott Jézusban, véletlenül épp oda tudott hívni másokat is, és véletlenül épp sokan hinni tudtak Jézusban, mint a világ Üdvözítőjében. Ugye senki sem hiszi azt, hogy mindez tényleg véletlenül történt így? Biztos vagyok abban, hogy mindez Isten terve volt, amit Jézus tökéletesen ismert és Jézus tudta, hogy mit kell tennie, merre kell mennie, kivel kell találkoznia, mit kell mondania. Semmi sem történt véletlenül.
Ugyanígy a te életeddel is terve van Istennek. Keresd ezt a tervet! Fogadd el Jézus megváltását, hogy vére lemossa a bűneidet, hogy bocsánatot nyerj, és helyezd az életedet az O tervébe!


JÓ KEZDET, MÉG NEM GYŐZELEM
2 Kir. 5: 15—27
Indiában, egy kis faluban egy brit orvos kórházat létesített a környéken lakó bennszülöttek részére. Ő dr. Peter Smith volt. Egy alkalommal felkereste Khaudi ‚ egy szomszéd falubeli . Az orvos megvizsgálta és meállapította, hogy leprás. Tudjátok mi a lepra? Egy trópusi betegség, ami járványos. A beteg megvakulhat, arca eltorzulhat, ujjai is leeshetnek, szinte elevenen elrohad. Régebben az Ilyen betegségben szenvedő embereket elkülönítették és úgynevezett lepratelepeken
kellett élniük. A lepra ma már gyógyitható, de Kr.e. 950 körül, Elizeus próféta idejében gyógyíthatatlan, halálos betegség volt.


Izraeltől észak-keletre terült el az Arámi Birodalom. A birodalom hadvezére, Naamán leprás volt. Meghallotta, hogy él Izraelben egy próféta, aki meg tudja gyógyítani. Tudjátok-e, hogy nekünk is gyógyulásra van szükségünk, mint Naamánnak? Igaz, hogy nem vagyunk leprásak, de a Bibliában a lepra a bűn jelképe is. Minden, ami nem Isten tetszése szerint való, bűn. A bűn pedig elválaszt Istentől, mert Ő nem tűr meg semmi bűnt. Naamán szolgákat vett maga mellé és sok ajándékot: aranyat, ezüstöt, meg drága ruhákat és elutazott Izraelbe. Ott megkereste Elizeus prófétát. Úgy gondolta, hogy ő olyan fontos és na9y tekintélyű ember, ho9y a próféta eléje fog szaladni, meg fog hajolni és tesz valamit, amitől ő meggyógyul. De nem így történt. Elizeus nem jött ki a házból, hanem kiküldött egy követet, Géhazit, azzal az üzenettel, hogy Naamán fürödjön meg hétszer a Jordánban, és meggyógyul a leprából. Naamán erre nagyon dühös lett. Nem csak azért, mert a próféta nem fogadta, hanem azért Is, mert nem úgy történt, ahogy azt ő előre gondolta.


A mi életünkben Is adódnak problémák és mi persze előre elgondoljuk, hogy hogyan fogjuk ezeket megoldani. De ha ehhez nem kérjük Isten segítségét, lehet, hogy minden másképpen fog történni, mint gondoltuk. Jártatok mar így? És utána nem voltatok mérgesek? Naamán visszafordult, hogy hazatérjen. Büszke ember volt és most meg volt sértve. De a kíséretében levő szolgák meggyőzték, hogy hallgassa meg a próféta tanácsát és engedelmeskedjen. Valószínűleg belátta, hogy nincs veszteni valója, megér a dolog egy próbát. Így hát megfürdött hétszer a Jordánban és amint Elizeus mondta, tényleg meggyógyult. Visszatért egész kíséretével Elizeus házához. Bement és megmondta a prófétának, hogy most már tudja, hogy nincs más Isten Istenen kívül-ő azelőtt bálványimádó volt- és meg akarta ajándékozni
Elizeust. De Elizeus, Naamán minden unszolása ellenére sem fogadott el tőle semmit. Mit gondoltok miért? Nagyon jól tudta, hogy nem ő gyógyította meg Naamant, hanem Isten. Géhazi mindezt hallotta. Jó lenne, ha itt érne véget ez a történet. De Géhazi kísértésbe esett a sok kincs láttán. Elgondolta, hogy mi mindent vehetne csak egy töredékéért annak, amit Naamán urának akart adni. vehetne földet, szőlőst, olajfákat, sok állatot, szolgát. És az ő ura ezt nem fogadta el! Veletek fordult már elő, hogy nagyon megkívántatok valamit? Tudjátok, ez magában még nem lenne bűn, de a következményei már igen.

Géhazi döntött: nem hagyja Naamánt, hogy visszavigyen mindent. De, hogy Elizeus nehogy megtudja, utána szaladt Naamánnak. Ő mikor meglátta, azonnal megállította a kocsiját, leugrott, elébe ment és megkérdezte: Jól vagytok?. Most Isten is ezt kérdezi tőled: Jól vagy? Ne hamarkodjuk el a választ. Istent nem lehet félrevezetni, mert Ő a szívünkbe lát. Egészen őszinte válaszra vár. Gondoljunk bele, hogy mit hagytunk otthon, hogy mit tettünk az elmúlt héten, és még azelőtt. És miért jöttünk ide. Mit lát Isten a szívünkben? Mondhatjuk-e őszintén, hogy: jól vagyok? Géhazi ezt mondta: Jól. Ezután valahogy ki kellett magyarázni, hogy mit is akar tulajdonképpen. Azt mondta Naamánnak, hogy Elizeus küldte azzal az üzenettel ‚ hogy éppen most érkezett hozzá két prófétatanítvány az Efraim hegyvidékéről, és adjon nekik egy talentum ezüstöt és két rend ruhát. Hazudott Naamánnak! Ti hazudtatok már valaha? Aki azt mondja, hogy ő még sohasem hazudott, az máris hazudik. És ez bűn. vajon Géhazi nem tudta ezt? De, biztosan tudta, csak lehet, hogy a kapzsiság elvakította. Vagy lehet, hogy azt
gondolta, hogy hát ő hisz Istenben, ő a prófétának, Isten emberének a szolgája, csak megengedhet magának egy kis csalást, nem úgy, mint más bűnös ember.
Ezt nem tudhatjuk, de ma is sok ember úgy gondolkozik, hogy ő vallásos, eljár a templomba, még Bibliát is olvas, sőt imadkozik is és nincs szüksége megváltásra. Mennyire téved az, aki így gondolja! Senki sem juthat a mennybe, csak ha szívébe fogadja az Úr Jézust. Ő azért jött a földre, hogy meghalljon bűneinkért. Ó bűnné lett érettünk és Istentől elválasztva vallalta a kereszthalált. Ezért, aki elfogadja Jézus Krisztust személyes megváltójának, beismeri bűneit és kéri az Ur
Jézust, hogy bocsássa meg azokat és jöjjön a szívébe, az bűnbocsánatot nyer és üdvözülni fog. Géhazi nem csak hazudott, de ezzel együtt tulajdonképpen lopott is.
Naamán adott neki két talentum ezüstöt és két rend ruhát. A talentum egy régi súlymérték, mai megfelelője hozzávetőleg 45 kg . Adott Géhazi mellé két szolgát, hogy cipeljék az ajándékot. Még mielőtt visszaértek, Géhazi elrejtette az ajándékokat egy házban. Ezutan állított csak haza Elizeushoz. Megkérdezte tőle Elizeus, hogy honnan jön. Azt mondta, hogy nem volt sehol. Figyelitek, hogy működik ez? Először megkívánta a gazdagságot, utána hazudott Naamánnak, kicsalta tőle az ajándékot, hazudott urának is: egy bűn, hazugság húzza maga után a másikat. Ez napjainkban is így működik. Ha már elfogadtuk az Úr Jézust, még nem
jelenti azt, hogy többé nem fordulhat elő, hogy vétkezünk. Ez bárkivel megesik. De ha már megtörtént, nem térhetünk meg még egyszer, hanem csak bevalljuk Jézusnak imában bűnünket és kérjük, hogy bocsásson meg. Géhazi nem tudta becsapni Elizeust. Es nem maradt el a bűn büntetése sem. Géhazi is utódai kapták el a leprát, amiből Naamán meggyógyult. A bűn büntetése sohasem marad el. A miénket elvette, magára vállalta az Úr Jézus. De ahogy Naamán megtisztult, nekünk is szükségünk van megtisztulásra. Ez saját erőnkból nem fog sikerülni, de az Úr Jézussal és csakis vele igen. Ó azt mondta, hogy ahol a kincsünk van, ott van a szívünk is. Ezt a Mt.6:21 versében olvassuk; ez a mai aranymondásunk. Géhazi a földön gyűjtött kincseket. Ha mi a mennybe akarunk jutni, Ott kell kincseket gyűjtenünk. Hogyan tehetjük ezt? Mi a véleményetek? Gondolkozzatok rajta és utána megbeszéljük.